Rosalie J. Moon

A készülő novelláskötet darabjai tanulságos, érdekfeszítő történetek a szerző legutóbbi tíz évének élményeiből. Az utazások hangulatos leírása mellett az emberi kapcsolatok értékét hangsúlyozó művek ezek, amelyekből mindnyájan fejlődhetünk, ha igényünk van rá.

Részlet Az alku című novellából:

Már néhány napja figyeltem a tengerparton felállított girbe-gurba fakarókra feszített köteleket, amelyeken szebbnél-szebb nyári kendőket lobogtatott a mindig forró, tenger felől érkező légáram. Szinte féltettem a sok árut, mert kora reggeltől késő estig vadul lobogtatta azokat a viharos szél. Csoda volt az is, hogy egy sem hasadt el, legalábbis én nem láttam olyat.

„Amikor elhatároztam, hogy vásárolok egy-két darabot, még nem volt határozott elképzelésem. Ezért először csak körül akartam nézni, élvezni a válogatást a finom kelmék között. Arra azonban nem számítottam, hogy az érdeklődésemmel nem maradok egyedül. A szemlélődés nyugodt pillanatai szóba sem jöhettek. Minden egyes darabot, amelyet megnéztem, már a kiválasztott árunak hitt a fiatal eladólány. Ezért, annak megfelelően levette a kötélről, kibontotta, hogy lássam az egész mintát, a nagyságot, az anyag milyenségét. Hiába is mondtam, hogy én az összeset megnézném, hamar rájöttem, hogy ehhez legalább egy fél napra lenne szükségünk ezzel a módszerrel.

Viszonylag rövid időn belül, úgy tizenöt perc után, nagy nehezen választottam egy tigris mintájú, barna, selyemkendőt. Határozatlan voltam, mert éreztem önmagam sürgetését is amiatt, hogy mindenképpen meg kell vennem a megszemlélt darabot, vagy ha nem, akkor kezdődik elölről a kérdezgetés és kínálgatás.”